Szeged

Szegednek szüksége lenne egy 10 pályás (8+2 sávos, keresztben 25 m-es) medencére, ami világversenyekre is jó  lenne, olyan medencére, mint amilyen Vásárhelyen is van.

De egy ilyen 8+2-es medence fenntartása felettébb módon költséges a közüzemi számlák, a vegyszerek, a világítás és a légtechnika miatt.

Szegednek nem jövedelmező a létesítmény, de az önkormányzat finanszírozza az uszodákat, ők is tartják fenn azokat, ez Nyugat-Európában sincs másként, jóval több az önkormányzatok által fenntartott fürdők száma. van privát fürdő is, de jóval kevesebb. Összességében ez helyes, nincs vele probléma, ugyanis lehet, hogy komoly költségeket, de

A sátras megoldás nagyon jó, költséghatékonyabb, mint a merevlemezes, mert lebontható az utóbbival ellentétben. A merevlemezesre nyáron is ugyanannyit kell költeni, mint télen, mert télen fűteni kell, nyáron meg hűteni és ez nagyon drága. A sátrassal ilyen probléma nincs, mert nyáron szabad ég alatt van a medence.

Sportuszoda

Az a probléma, hogy Szeged úszó-  és vízilabda sportja ezt túlnőtte az elmúlt években. Az az egyetlen mély vizes úszómedence édes kevés ahhoz, hogy normális keretek között tudjanak edzeni a sportolók. Évekkel ezelőtt megfogalmazódott a gondolat, hogy  építenének egy új uszodát, de sajnos nagyon költséges lenne felépíteni és fenntartani azt.  Például  Vásárhelyen 2,5-3 milliárd Ft-ból építették fel az uszodát. Éves szinten százmilliós nagyságrendű Ft a fenntartása és ez nagyon nehezen jön vissza, mert nincs jelentős fizetőképes kereslet Magyarországon és egyre kevesebben tudnak erre költeni. Ha ezt összevetjük Németországgal, akkor láthatjuk, hogy ott az 5 eurós belépőjegy az ottani viszonylatokhoz képest még olcsónak számít és ebből az uszoda fenntartása is megtérül, míg  Magyarországon nem kérhetünk többet 3eurónak megfelelő Ft-nál.

A sportcsarnok kézi-csarnoka eredetileg uszodának készült, de sajnos ezt nem tudták kivitelezni a rossz alapozás miatt, pedig lett volna rá igény, nem is kicsi. A jelenlegi 50 m-es medencében nincs hely, nyitástól zárásig tele van. Az úszók és a vízilabdások mellett a búvárúszók és helyhiányban szenvednek. A 3 vízisport nem tud párhuzamosan működni egymás mellett. Egyszerre nem tudják megtartani az edzéseiket, ebből kifolyólag az az egyetlen medence egész nap zsúfolásig van. És ekkor még csak a sportolókról beszéltünk, mert akad olyan is aki, szimplán csak le szeretne jönni úszni egyet, vagy strandolni, de ez nem mindig megvalósítható, mert a folyamatos edzések miatt le vannak korlátozva, hogy mikor jöhetnek és hogy meddig maradhatnak  a medencében. Magyarul, így kevesebben tudnak jönni az uszodába, kevesebben fizetik ki a belépőt és láthatjuk, hogy emiatt rengeteg pénztől esik el az uszoda, ugyanis  az úszók, a búvárok és a vízipólósok csak havi tagdíjat, meg edzésdíjat fizetnek, de belépőket ne.

Gergő édesapja 10-12 évvel ezelőtt vízilabda elnök volt Szegeden.

A sportot 2 felé csoportosíthatjuk: az egyik része a profi sport, a másik pedig az utánpótlás.

Profi sport

Megfelelő támogatások hiányában a város fizet. Például a Szeged Beton költségvetése kb  100 millió évente, aminek  kb felét az önkormányzat adja. Ha az önkormányzat nem támogatná őket, akkor a szegedi csapat nem lenne ilyen jó, de ez az adófizető emberekkel szemben nem korrekt, hogy az ő pénzüket tolják be a profi sportba. Külföldön nem így működik: ott vannak komoly szponzorok és nincs sportra felhasznált közpénz. Ott üzleti vállalkozásnak, komoly marketingnek  számít profi sportolókat,csapatokat támogatni. Ez egy önfenntartó, korrektebb rendszer, de Magyarországon ez nem működne, mert nincs megfelelő szponzoráció és emellett többet költenek a klubok mint a bevételük.

Utánpótlás

Az utánpótlás csapatok fenntartásához szükséges pénzt tagdíjakból, kisebb szponzoroktól kapják, valamint önkormányzati pénzekből, vagyis közpénzből. De ebben az esetben az a különbség, hogy míg a profi sportoló ebből él, addig az utánpótlás tömegsportot űz, közhasznú dolgot cselekszik. Társadalmi haszna van, mert minél többet sportolnak, annál kevésbé lesznek betegek, ebből következik, hogy kevesebb pénzt kell költeni egészségügyre, Vagyis ebben az esetben hasznos az önkormányzati pénzek felhasználása. Az,hogy kapnak-e közpénzt, mindig az adott politikustól függ.

Zoli egy új rendszert vezetett be: növelte a tagdíjakat 1,5-szeresükre, próbálta önállósítani, önfenntartóvá formálni a csapatokat. Úgy volt vele, ha az önkormányzat tud adni pénzt, akkor elköltik, ha nem akkor sincs semmi gond, akkor sem mennek csődbe. Ez a lépés népszerűtlen, de hosszú távon nagyon eredményes lett. Ez a rendszer azóta is működik, az utánpótlás nincs rászorulva az önkormányzati pénzre, de az önkormányzattól kapnak pénzt. Amikor ezt Zoli bevezette, akkor nem kaptak közpénzt, ezért kellett valami megoldást kitalálni a problémára.

SZUE vs. Sportuszoda

Nemzetközi szabványoknak megfelelő uszodára lenne szükség, nagyobb sátorral, nagyobb alapterülettel, hogy jóval több hely legyen a szurkolóknak. De Szeged olyan beruházásra költött milliárdokat (lásd Aquapolis), ami több 100 millió forint deficites….

Egy tanmedence van összesen a teljes szegedi lakosságra. Nincs máshol Szegeden a város összes gyerekének tanmedence, mert ami a Szuéban van kismedence, az  lépcsős, bár tanmedencének használják, de nem annak lett kitalálva.

Németország

Németországban is ugyanolyan koncepció alapján lettek kialakítva mint itt. Az a különbség, hogy ott merevtetős uszodák vannak, de ott mégis költséghatékonyabbak tudnak lenni az uszodák. Megfontoltabb, átgondoltabb a rendszer.

Több kis uszodájuk van, sehol sem nagyobb 25 méteresnél a medence, de mindenhol van plusz tanmedence és szinte mindenhol van ugrótorony is. Még az iskoláknak is van saját medencéjük. Többfunkciós medencéik vannak, ebből a szempontból sokkal kihasználtabbá is válnak.