HVG - Nagy foci, nagy pénz

KPMG - Európai Stadionkörkép 2011

- Megérik-e a sportberuházások, stadionépítések?

Nem. A kormány látványberuházásokat csinál, hogy a népszerűségét növelje.

- Magyar sport helyzete? Problémái?

A labdarúgásra és az egész magyar sportvilágra jellemző a koncepció hiány. Igazi szakértők véleményét ritkán kérik ki és ez a tendencia kormányzattól függetlenül megfigyelhető. A klubelnökök véleményét kikérik, de ők csak saját rövidtávú céljaikat tartják szem előtt és az egész rendszer működésével, hatékonyságával nem foglalkoznak.

- Bevételi források, állami támogatások?

Az elmúlt három évben visszaesett a kormányzati támogatások mértéke. Általában azok a klubok sikeresek, amelyek nagy szponzorokkal rendelkeznek. Így például a Csurgó kézilabda klubja vagy Szegeden a vízilabda csapat.  Ezek támogatók igazából csak a presztízs (támogatom a … csapatot,  van egy kézi csapatom) vagy saját szenvedélyük miatt nyújtanak támogatást a kluboknak, de szerintem ezek nem térülhetnek meg. Szegeden a vízilabda csapat pénzügyi forrásai egy ötödét kapja az önkormányzattól, a kézinél ez az arány egy nyolcad, a focinál több.

- Hogyan kellene elosztani a pénzeket a sportok között?

A labdarúgás túl sok pénzt kap, de messze nem eleget ahhoz, hogy nemzetközileg sikeres lehessen.

- Milyen létesítményekre lenne szükség még Szegeden?

Egy 5 ezer férőhelyes, bővíthető labdarugó stadionra. Szerintem új sportuszoda a vízilabda csapatnak nem kell, de tanuszodák kellenének, hogy a sportuszodát tehermentesítsék. Kellene egy 33 méteres tanmedence az egyetemistáknak és egy 33 méteres a  szegedi polgároknak. Emiatt sportolásra jobban lehetne használni a sportuszodát.

- Melyek azok a sportesemények, amelyek fellendíthetnék a turizmust?

Az első szegedi kajak-kenu VB-én körülbelül 30-40 ezer ember volt kint három éve.     ( Én voltam a speaker) Ennek a rendezvénynek minden évben nagy sikere van, bár minden évben egyre kevesebben vannak kint.

- Nézőszám?

Régen, amikor Szegednek első osztályú focicsapata volt minden meccsen több mint 10 ezer néző kint volt. A hetvenes években voltam olyan Újpest meccsen is, ahol 32 ezer néző kint volt. A népstadionban 80 ezer néző előtt játszott a válogatott meccseket.

Szeged

Szegednek szüksége lenne egy 10 pályás (8+2 sávos, keresztben 25 m-es) medencére, ami világversenyekre is jó  lenne, olyan medencére, mint amilyen Vásárhelyen is van.

De egy ilyen 8+2-es medence fenntartása felettébb módon költséges a közüzemi számlák, a vegyszerek, a világítás és a légtechnika miatt.

Szegednek nem jövedelmező a létesítmény, de az önkormányzat finanszírozza az uszodákat, ők is tartják fenn azokat, ez Nyugat-Európában sincs másként, jóval több az önkormányzatok által fenntartott fürdők száma. van privát fürdő is, de jóval kevesebb. Összességében ez helyes, nincs vele probléma, ugyanis lehet, hogy komoly költségeket, de

A sátras megoldás nagyon jó, költséghatékonyabb, mint a merevlemezes, mert lebontható az utóbbival ellentétben. A merevlemezesre nyáron is ugyanannyit kell költeni, mint télen, mert télen fűteni kell, nyáron meg hűteni és ez nagyon drága. A sátrassal ilyen probléma nincs, mert nyáron szabad ég alatt van a medence.

Sportuszoda

Az a probléma, hogy Szeged úszó-  és vízilabda sportja ezt túlnőtte az elmúlt években. Az az egyetlen mély vizes úszómedence édes kevés ahhoz, hogy normális keretek között tudjanak edzeni a sportolók. Évekkel ezelőtt megfogalmazódott a gondolat, hogy  építenének egy új uszodát, de sajnos nagyon költséges lenne felépíteni és fenntartani azt.  Például  Vásárhelyen 2,5-3 milliárd Ft-ból építették fel az uszodát. Éves szinten százmilliós nagyságrendű Ft a fenntartása és ez nagyon nehezen jön vissza, mert nincs jelentős fizetőképes kereslet Magyarországon és egyre kevesebben tudnak erre költeni. Ha ezt összevetjük Németországgal, akkor láthatjuk, hogy ott az 5 eurós belépőjegy az ottani viszonylatokhoz képest még olcsónak számít és ebből az uszoda fenntartása is megtérül, míg  Magyarországon nem kérhetünk többet 3eurónak megfelelő Ft-nál.

A sportcsarnok kézi-csarnoka eredetileg uszodának készült, de sajnos ezt nem tudták kivitelezni a rossz alapozás miatt, pedig lett volna rá igény, nem is kicsi. A jelenlegi 50 m-es medencében nincs hely, nyitástól zárásig tele van. Az úszók és a vízilabdások mellett a búvárúszók és helyhiányban szenvednek. A 3 vízisport nem tud párhuzamosan működni egymás mellett. Egyszerre nem tudják megtartani az edzéseiket, ebből kifolyólag az az egyetlen medence egész nap zsúfolásig van. És ekkor még csak a sportolókról beszéltünk, mert akad olyan is aki, szimplán csak le szeretne jönni úszni egyet, vagy strandolni, de ez nem mindig megvalósítható, mert a folyamatos edzések miatt le vannak korlátozva, hogy mikor jöhetnek és hogy meddig maradhatnak  a medencében. Magyarul, így kevesebben tudnak jönni az uszodába, kevesebben fizetik ki a belépőt és láthatjuk, hogy emiatt rengeteg pénztől esik el az uszoda, ugyanis  az úszók, a búvárok és a vízipólósok csak havi tagdíjat, meg edzésdíjat fizetnek, de belépőket ne.

Gergő édesapja 10-12 évvel ezelőtt vízilabda elnök volt Szegeden.

A sportot 2 felé csoportosíthatjuk: az egyik része a profi sport, a másik pedig az utánpótlás.

Profi sport

Megfelelő támogatások hiányában a város fizet. Például a Szeged Beton költségvetése kb  100 millió évente, aminek  kb felét az önkormányzat adja. Ha az önkormányzat nem támogatná őket, akkor a szegedi csapat nem lenne ilyen jó, de ez az adófizető emberekkel szemben nem korrekt, hogy az ő pénzüket tolják be a profi sportba. Külföldön nem így működik: ott vannak komoly szponzorok és nincs sportra felhasznált közpénz. Ott üzleti vállalkozásnak, komoly marketingnek  számít profi sportolókat,csapatokat támogatni. Ez egy önfenntartó, korrektebb rendszer, de Magyarországon ez nem működne, mert nincs megfelelő szponzoráció és emellett többet költenek a klubok mint a bevételük.

Utánpótlás

Az utánpótlás csapatok fenntartásához szükséges pénzt tagdíjakból, kisebb szponzoroktól kapják, valamint önkormányzati pénzekből, vagyis közpénzből. De ebben az esetben az a különbség, hogy míg a profi sportoló ebből él, addig az utánpótlás tömegsportot űz, közhasznú dolgot cselekszik. Társadalmi haszna van, mert minél többet sportolnak, annál kevésbé lesznek betegek, ebből következik, hogy kevesebb pénzt kell költeni egészségügyre, Vagyis ebben az esetben hasznos az önkormányzati pénzek felhasználása. Az,hogy kapnak-e közpénzt, mindig az adott politikustól függ.

Zoli egy új rendszert vezetett be: növelte a tagdíjakat 1,5-szeresükre, próbálta önállósítani, önfenntartóvá formálni a csapatokat. Úgy volt vele, ha az önkormányzat tud adni pénzt, akkor elköltik, ha nem akkor sincs semmi gond, akkor sem mennek csődbe. Ez a lépés népszerűtlen, de hosszú távon nagyon eredményes lett. Ez a rendszer azóta is működik, az utánpótlás nincs rászorulva az önkormányzati pénzre, de az önkormányzattól kapnak pénzt. Amikor ezt Zoli bevezette, akkor nem kaptak közpénzt, ezért kellett valami megoldást kitalálni a problémára.

SZUE vs. Sportuszoda

Nemzetközi szabványoknak megfelelő uszodára lenne szükség, nagyobb sátorral, nagyobb alapterülettel, hogy jóval több hely legyen a szurkolóknak. De Szeged olyan beruházásra költött milliárdokat (lásd Aquapolis), ami több 100 millió forint deficites….

Egy tanmedence van összesen a teljes szegedi lakosságra. Nincs máshol Szegeden a város összes gyerekének tanmedence, mert ami a Szuéban van kismedence, az  lépcsős, bár tanmedencének használják, de nem annak lett kitalálva.

Németország

Németországban is ugyanolyan koncepció alapján lettek kialakítva mint itt. Az a különbség, hogy ott merevtetős uszodák vannak, de ott mégis költséghatékonyabbak tudnak lenni az uszodák. Megfontoltabb, átgondoltabb a rendszer.

Több kis uszodájuk van, sehol sem nagyobb 25 méteresnél a medence, de mindenhol van plusz tanmedence és szinte mindenhol van ugrótorony is. Még az iskoláknak is van saját medencéjük. Többfunkciós medencéik vannak, ebből a szempontból sokkal kihasználtabbá is válnak.

- Milyen az országos foci helyzete?

Véleményem szerint a futball Magyarországon a következő problémákkal küzd. Túl sok pénz van benne ahhoz, hogy ne jelenjenek meg a szerencsevadászok, azok, akik csak kivenni akarnak belőle, nem belerakni. Túl kevés a pénz ahhoz, hogy reálisan fel tudjuk venni a versenyt a külfölddel (pl.: az osztrák 3., 4. osztályban több pénzt lehet keresni, mint sok magyar NB1-es csapatnál, viszont egy 20 éves futballista Magyarországon a többszörösét keresi annak, amit egy nyugdíj előtt álló tanár). A létesítményeink alkalmatlanok megfelelni a XXI. század elvárásainak, ezekbe a stadionokba nem jó kijönni önmagában. Ha modern, szép stadionok lennének, az emberek szívesebben mennek ki, ez önmagában is emelné a színvonalat. összességében a sport, de leginkább a futball tükörképe a társadalomnak, mindig megmutatja, hogy milyenek vagyunk mi magyarok.

- Milyen országos vízi sport helyzete?

Amennyiben a vízi sporton a kajak-kenut, az evezést, vitorlázást, szörföt értjük, akkor már elmondható, hogy kezdenek kialakulni azok a valódi bázisok, amelyek a modern, fejlettebb társadalmak mintájára egy-egy helyre gyűjtik össze az adott sportágak legjobbjait (pl: kajak-kenuban Szeged, Szolnok, Győr) és  a többi helyen „csak” a gyerekek nevelésével foglalkoznak. Természetesen ez összefügg a létesítményhelyzettel és a létesítmények fejlesztésével is.

- Milyen országos egyetemi sport helyzete?

Azt gondolom, valódi egyetemei sport nem létezik, hiszen az egyetemisták mindennapjainak nem része a sport. Kizárólag azok sportolnak, akik már úgy kerülnek be a felsőoktatásban, hogy valahol versenyszerűen sportoltak, de közülük is sokan elvesznek a sport számára, ha az adott városban, egyetemen, az ő sportáguk nincs, vagy csak alacsony szinten. Sokfelé (pl.. Lengyelország) az ún. egy egyetem, egy sportág elv jelenti a megoldást, amely (lásd: fentebb a vízi sportoknál) egy-egy egyetemi központot és egy-egy várost összeköt, így az egyetemre vágyó élsportoló a sportág alapján tud egyetemi várost is választani. Kisebb kezdeményezések vannak Magyarországon is ezen a területen (pl.: Szolnok)

- Melyek azok a sportesemények, amik fellendítették vagy fellendíthetnék a turizmust?

Fontos, hogy ezek rendszeres események legyenek és magán a sporteseményen kívül is ki legyen találva minden. Ilyen mindenképpen a Formula1, a különböző nagy marathon futások, de ilyen nálunk a Balaton-átúszás is, valamint a népszerű sportágak világeseményei is, amelyek természetesen (talán a szegedi kajak-kenut kivéve) nem lehetnek rendszeresek. Érdekes minta volt egy junior férfi kézilabda világbajnokság Észak-kelet Magyarországon, ahol ennek okán felújították a kis sportcsarnokokat és minden településen a látványosságokat, az utakat is, ami nagy segítségére volt a térségnek több szempontból is.

- Honnan kapnak támogatásokat a sportolók?

Van állami ösztöndíj, amely ún. Gerevich-ösztöndíj, ami az olimpiai ciklusban 100-400.000 Forintot biztosít nekik havonta adómentesen. Lehet fizetésük a klubban és lehetnek szponzoraik is.

- Milyen bevételi források vannak?

Ezek: Gerevich-ösztöndíj, fizetés, szponzor, eredmény utáni állami jutalom, esetleg szövetségi, vagy klub jutalom is.

- Terveznek-e mostanában sportberuházást?

Szerencsére folyamatosan épülnek sportlétesítmények. Volt ez a PPP-konstrukció, amelyben számos uszoda és sportcsarnok épült meg. Most elsősorban stadionok épülnek (FTC, Debrecen, Felcsút, talán a Népstadion) és az MLSZ-nek van egy műfüves pályaépítő programja is, valamint a TAO-ból is sok futballpálya épül.

- Mi volt a leghatékonyabb és mi volt a legkevésbé hatékony beruházás?

Ez relatív és szubjektív is. A debreceniek biztosan az ő csarnokukat mondják a legjobbnak, Ti biztosan a Maty éri beruházást. A legrosszabb, ami sportra legkevésbé használható, az a Papp László Budapest Sportaréna (szerintem)

- Megtérülnek-e a sportberuházások?

Mit tekintesz megtérülésnek? Kizárólag anyagilag aligha, de ha a sok-sok addicionális hasznot is veszed, akkor a legjobb beruházások egyike a sport! Szoktak idézni egy WHO-számot, hogy a sportba befektetett 1 dollár 3 éven belül 3,9 dollár megtakarítást eredményez az egészségkasszában – hogy egy példát írjak Neked

- Sportminősége jobb lett-e az elmúlt évekhez képest?

Mit értünk sportminőségén? Ha a londoni eredményeket nézzük, akkor igen! Ha azt, hogy azokban a sportágakban, amelyeket a külföldi sportcsatornákon láthatsz mindig (golf, tenisz, labdarúgás, sí, autó, motor és ilyenek), nem vagyunk szereplők, sőt egyre távolabb kerülünk az esélytől is, akkor nem.

- Elmúlt évtizedekben mi volt a helyzet?

A nagy kommunista időkben a propaganda része volt a sport és akkor nagyon nagy eredményeink voltak. Ma is ezt a szerepet kezdi betölteni sajnos, vagy szerencsére.  A rendszerváltás magára hagyta a területet, a sporton belül mégsem zajlott le a rendszerváltás, a fejekben biztosan nem és most ez a folyamat még inkább megfordult, hiszen megint politikusok kerülnek sportvezetői feladatok közelébe, fölé, így az, hogy sportot csinálni szakma, megint nem elfogadott.

- Nézőszámok régen és most?

A futballban régen Magyarországon sokkal több néző volt. Ennek oka lehet, hogy akkor nem volt más szórakozás és nem lehetett jobb futballt látni éjjel nappal a tv-ben. ma sok más érdekesség is van a világban és minden meccset meg lehet nézni a tv-ben, ráadásul a stadionok nagy része „korabeli” maradt.